illetve valójában mínusz egyedik...
Ezt még pocakosan alkottam, géppel-kézzel, rémesen büszke voltam rá. Aztán a gyakorlatban nem nagyon használjuk, mert a kiságy a harmadik együtt töltött éjszakánkon átkerült a nagyágyunk mellé, a falvédő meg maradt védeni a falat... de hogy mitől???
A falvédő anyaga egyébként jó minőségű polár (hogy micsoda különbségek vannak polár és polár közt, nem is gondoltam volna), a Máthé textil boltjából. Vicces volt a hatalmas, polárral töltött zacsikkal meg a nagy pocakkal hazalavírozni a BKV-n... :) Hősnek éreztem magam. Igyekeztem uniszexre készíteni, de ez nem annyira sikerült, nagyon bíztam a megérzésemben, hogy a kisasszony valóban kisasszony lesz. úgyhogy a kistesónak valószínűleg másik fog majd készülni, ez meg kis átalakítással mehet a majdani nagyágyikó mellé.
A figurákat kézzel varrogattam, a belsejükbe mindenféle zörgős zacsit tettem, hogy teljes legyen az audiovizuális inger.
Frissített kép, jelentem, Hannának lényegesen hasznosabb lett a falvédő. És ő bizony kihasználja a csörgőzörgősséget, és nagyokat kacag a figurákra. Szóval nagyon megérte így utólag vesződni vele.
Bejegyzések
