Farsang

Hétvégén elő-farsangi buliban voltunk, kedvenc néptánctanárnőnk együttese zenélt a helyi Gyermekházban. Nagyon-nagyon jó volt, ez volt talán az első alkalom, hogy komolyabb hiszti nélkül megúsztuk mind az indulást, mind az ottlétet, mind a hazaérkezést, sőt, a délutánt is. Jó volt az időzítés is, a társaság is, a hangulat is, a fánk is (Dorka szerint ez volt a legjobb :) ) Szóval tényleg nagyon jó program volt.

és a jelmezek:

Boróé a tavalyi, mivel nem sejtette, hogy egy farsangon akár hercegnőnek is lehet őltözni... nos, az ovis farsangot nem úszom meg ennyivel, ez tisztán látszott már aznap délután is... :-/  kereshetek ciklámen organzát szoknyának...
Azért kapott némi tunningot a jelmez a tavalyihoz képest, a szárnyat gumipánttal lehetett felvenni (mint egy bolerót lényegében), és előző éjjel éjfélkor még szoknyát varrtam némi maradék muszlin anyagból. szerintem cuki lett nagyon, és a nagylány irtó boldog volt, hogy lett szoknyája is, nem is számított rá :)

Sajnos nem nagyon készült jó kép a ruházatról.

Dorkáét előző délután alkottam meg, egy régi, kissé foltos, sárga hosszú ujjú bodyra barna polár csíkokat varrtam, a fullánk is barna polár, flízzel tömve. A szárny szintén maradék szivacslap (még a játszószőnyegből maradt ki), leeső fehér függönyanyaggal bevonva. Varrógéppel szegtem a szélét, és steppeltem "ereket" bele. Nos, nem igazán élethű, de ennyire futotta most. Gumipánttal lehetett fölvenni.
A csáp hajpántra erősített zseníliadrót.

Szerintem egész jól sikerült, főleg, hogy nulla forintba került, itthoni maradékokat használtam fel csak. Őszintén szólva a fullánk volt a legmenőbb :D

Huzatfogó macsek

A tél beköszöntével kénytelenek voltunk szembenézni kis lakásunk hiányosságaival, úgyismint szigetelés. AMi néhol túl (dryvit), néhol alul (kőpadló és ajtó). Ez utóbbira próbáltunk megoldást találni valami huzatfogó alkalmassággal. A párom már tavaly is rágta a fülem emiatt, úgyhogy úgy döntöttem, legyen meg a boldogsága.

A jószág maradék polár anyagból készült, a töltete is az, kivéve a fejét, ami valami flízszerű szigetelőanyag. a szabásminta sk, de lelkesen fotóztam a fázisokat, hogy megcsinálom a tutorialt hozzá, azonban a fejnél elfelejtettem fotózni, így ez nist is elmarad... A gombok régi párnáról, nadrágról levágott gobok, így 100 százalákban újrahasznosított állatkáról van szó :).

Párom imádja, lányok imádják, a huzatot jól fogja, elégedett vagyok.

Csörgős, tépőzáras kocka

Ez sem új dolog, még Bórnak csináltam, csak eddig nem készült fotó róla. Polárból varrtam, Szivaccsal van tömve, a belsejében pedig egy kiürült krémes tégelyben gyöngyök töltik be a csörgő szerepét. Mivel Boró (és azóta Dorka is) rajongtak a papucsom tépőzárjának ki-be zárazásáért, gondoltam, inkább ezen éljék ki a szenvedélyüket: tettem rá tépőzárt is. (mondanom sem kell, a papucsom azóta is áldozat szerepkörben, a kocka kevésbé) Mivel annyira nem lett nagy sikere, nem küzdöttem tovább azzal, hogy mindenféle figurákat varrjak a tépőzár alá, vagy hogy több oldalát is nyithatósra csináljam meg... :-/

Hordozós kabát

Ezt sem most csináltam... viszont most is ugyanannyit használom, ha nem többet, mint két éve, mikor Boró volt hátibaba (óóó, elérzékenyülős szmájli). Aktualitásához hozzátartozik, hogy egy kedves ismerősömnek rég ígérgetem a képeket róla.

SZóval mi ugye hordozzuk a gyerekeket. Ez egy gyerekkel jó volt, mert könyebb a közlekedés, ha csak a praktikus oldalát nézzük a dolgoknak. Két gyerekkel - nekem - létszükséglet. El sem tudom képzelni, hogy rohangáltam volna Boró után a játszón, az utcán motorral száguldván, vagy akárhol, ha egy batár kocsit kell tolnom, őriznem közben. Szóval nekünk nagyon bejött a dolog.

Télen egy nagy probléma akad ezzel: az öltözködés. Vannak erre mindenféle remek megoldások, a külön öltözködéstől a hordozótakarón át a közös kabátig. Még nem járó gyerekkel szerintem ez a legjobb megoldás, melegítitek egymást, tuti nem fázik a picur, jobban érzitek is egymás rezdüléseit, jelzéseit. ÉS, ami most igazán fontos szempont: a kisebbikre csak egy sapkát húzok, és mehet is a hátamra, nincs vesződés overállal, takargatással, semmivel. Ellenérv szokott lenni a jaj, nem látom így a gyereket, nos, erre egy kis kozmetikai tükröt használok visszapillantóként, tökéletesen funkcionál.

A kabát alapja egy Tecsós 1500 Ft-ra leértékelt pufikabát, amibe két réteg polárt toldottam be. Mivel így kissé szellősnek éreztem a baba nyakánál a megoldást, varrtam rá egy plusz csövet, aminek a tetejébe behúztam egy gumit, és rátettem egy húzóbigyót (nem tudom, mi a neve, amit benyomsz, és akkor tudod csúsztatni, ha kiengedet, ott marad). Nem vagyok túl profi varrónő, belülről ez látszik is, de kívülről nem annyira, plusz a gyakorlatban tökéletesen működik a dolog, és ez a lényeg.

Dorkával talán még nincs is kép, így néhány régi kép következik. (azóta sokkal szebb vagyok ám, és van egy sokkal csinibb sapim is, szóval lesznek új képek :D)

Falvédő

Régóta terveztem Borónak a nagy ágya mellé is egy falvédőt. Sok terv volt, végül egy gyors megoldást választottam, meglevő anyagokból, mert hirtelen kellett a megoldás a hideg falhoz. Polárból készült ez is, mint a babafalvédő, ami most Dorkát védi. Kicsit nagylányosabb mintavilággal, egy ekkora hölgynek mégsem lehet már kisbabás mintás a szobája :) A rátétek cikcakkal vannak rögzítve, hááát, polárt nem jó cikkcakkolni...

kisruha

Már régóta bele vagyok szerelmesedve a kis kötényruhákba a kislányokon, így egyértelmű volt, hogy meg kell próbálkoznom egy ilyen varrásával. Jobb híján egy Tesco-s polár ruhácska szolgáltatta a mintát, bár az méretezését tekintve 0-3 hónaposokra lett tervezve... így kissé növelni kellett a méreteket.

gumibehúzással hónaljban nem is próbálkoztam... a nyakíve nem lett valami szép, összességében nem életem remekműve, az biztos, hogy Karácsonykor mégsem ebben feszít majd a Kisasszony.

Falvédő - első alkotás

illetve valójában mínusz egyedik...

Ezt még pocakosan alkottam, géppel-kézzel, rémesen büszke voltam rá. Aztán a gyakorlatban nem nagyon használjuk, mert a kiságy a harmadik együtt töltött éjszakánkon átkerült a nagyágyunk mellé, a falvédő meg maradt védeni a falat... de hogy mitől???

A falvédő anyaga egyébként jó minőségű polár (hogy micsoda különbségek vannak polár és polár közt, nem is gondoltam volna), a Máthé textil boltjából. Vicces volt a hatalmas, polárral töltött zacsikkal meg a nagy pocakkal hazalavírozni a BKV-n... :) Hősnek éreztem magam. Igyekeztem uniszexre készíteni, de ez nem annyira sikerült, nagyon bíztam a megérzésemben, hogy a kisasszony valóban kisasszony lesz. úgyhogy a kistesónak valószínűleg másik fog majd készülni, ez meg kis átalakítással mehet a majdani nagyágyikó mellé.
A figurákat kézzel varrogattam, a belsejükbe mindenféle zörgős zacsit tettem, hogy teljes legyen az audiovizuális inger.

Frissített kép, jelentem, Hannának lényegesen hasznosabb lett a falvédő. És ő bizony kihasználja a csörgőzörgősséget,  és nagyokat kacag a figurákra. Szóval nagyon megérte így utólag vesződni vele.