2012. december 27., csütörtök

Karácsonyi angyalok

Karácsony előestéjén is jártak nálunk angyalok: új pizsamát és angyalszárnyakat hagytak itt a gyerekeknek, akik ezt követően nagyjából egy órán keresztül rohangáltak körbe-körbe az ágyon és a lakásban röp-röp felkiáltásokkal tarkítva... aztán mág egy kicsit az ablakból is lesték, mikor jönnek már díszíteni az angyalkák, de vééégül... :)







A szabásminta a Varázslatos díszek, mesés tárgyak című Tilda- könyv alapján, kicsit átdolgozva (rövidítve) készült, flanel anyagot műszálas tömőanyaggal tömtem ki jó ducira, gumipánttal lehet felvenni, mint egy hátizsákot.

2012. október 3., szerda

Horgolás

láthatatlan fogyasztás

Gyerekkreatívkodás - ötletek

állatok wcpapír gurigából
őszi levelek
hímzésből párna

2012. szeptember 7., péntek

Szülinap, torta, csomagolás..

Kicsi unokaöcsénknek és egyben keresztfiunknak egy éves szülinapját ünnepeltük a minap. Az ajándékok különösebben nem voltak egyediek (IKEA rulez), így a csomagolás-fronton próbáltam kibontakozni...

íme Kroki és Breki:



És egy kép a tortáról, mert szerintem nagyon vagány fiús lett a díszítése:



KicsiPoi

Poi fogalom. Igazából poipoi. Dorka kb 2 évesen egyszer csak rácuppant az akkor már általa két, a nővére által további két éve használt takaróra, kinevezte nyunyuvá, elnevezte poipoinak, és attól kezdve mindenhová hurcolta magával, ezzel aludt el és ébredt, szóval lett nekünk is hurcitakarónk. Ha én választhattam volna, nem egy ilyen műszálas, bár kétségkívül pihepuha wellsoft anyagú cuccot nevezek ki szívünk csücskévé, ám erről a kérdésről nem engem faggatott a kisasszony. 
Az idők folyamán a takapoi kissé viseltes lett, egyszer a konvektoron szárítottuk, ahonnan hátracsúszott, megolvadt egy darabja, ezután Dorka átdugta a lukon az ijját, úgy szopizta azt. Később a lukon a kézfeje is átfért már, még később a karjára is fel tudta húzni, ám mindez csak emelte poi fantasztikus és egyedi voltát (Dorka úgy alszik el, hogy átdugja rajta a kezét, ujj a a szájba, majd poit felhúzza a vállára...)

Mivel a mindenhova hurcibálás nem igazán tett jót a takaró külalakjának, plusz állandóan irtó mocskos és büdös lett egy-két nap alatt, higiénikus anya (muhaha) a tettek mezejére lépett, és gyártott néhány kicsi poit. Pont ugyanolyan színű wellsoft anyagot nem kaptam, így kicsit erősebb színben készültek - a kocsolást is jobban bírják. Nagy dráma esetén hatástalanok, de az esetek többségében legalább a lakásból kilépve elég ezeket a zsebkendőnyi darabokat magunkkal vinni. Természetesen a luk sem maradhatott le róluk. 



Gyerekrajz-tárolás

Egy ideje gondolkodtam azon, hogy is lehetne a gyerekek alkotásait állandó kiállítássá alakítani a lakásban úgy, hogy azért mozdulhassunk is a művektől... íme:




Egy fonalat kifeszítettünk a szoba két vége között. Vettünk egy csomag facsipeszt, meg mindenféle pöttyös, kockás, színes kartont, amiket ráragasztottunk a csipeszekre a lányokkal. Nagyon élvezték a ragasztgatást, de még jobban, amikor a saját műveik felkerültek a falra. Tényleg pofonegyszerű és olcsó megoldás, látványos, praktikus, újrahasznosítható. Like.


Tündérruha :)

Egy nagylányszoknya átalakulása kislánytündérruhává. A felső részt és a pántokat horgoltam, Red Heart márkájú pamutfonallal. Szerintem irtó édes lett, én meg szerény vagyok, naná.





A hátteret az idei kapolcsi fesztivál szolgáltatta, köszönet érte.

2012. május 18., péntek

Dorka szülinap 2.

Döbbenten vettem észre, hogy DOrka szülinapjáról nincs is semmi kép...

Íme:
A szülinapi asztal (komód :) )


A filcmuffinokat azonnal meg kellett kóstolni...


A zoknicica rögtön a táskában landolt:


Elölcica: 

Hátulcica: 

Tortacica (natúr és kakaóval színezett mandulamasszából): 




Esküvő - avagy turkálótunning

A cím első része: egy nagyon kedves Baráti (sőt rokoni!:) pár esküvőjére voltunk hivatalosak. A szertartásról lekéstünk, az ifjú pár csodaszép és nagyon helyes volt, a bulin végre táncoltunk egy jót. Szuper volt!

A cím második része: az úgy kezdődött, hogy turkáltam a lányoknak két véletlenül ugyanolyan színű, hasonló stílusú ruhát arra, hogy otthon hercegnőset játszhassanak benne. Aztán jött a meghívás, és a hercegnőruhák vonultak a szekrénybe megőrződni a nagy napra :) (Boró nem viselte annyira jól a dolgot).
Boróén elég csúnyácska, kopott strasszos klipszek volt a szalagon, és a pántokon, ezeket egy harapófogóval lenyisszantottam, a szalagot lecseréltem egy készen kapható lilás organza szalagra, és mindkét lány ruhájára csináltam egy rózsás-zöld szalagos díszt szaténrózsából, szatén- és organzaszalagból, mert tudtam, hogy az ifjú pár is zöldes színekben nyomul majd. Kaptak a hajukba is zöld organza szalagot, és a karjukra pici szaténrózsával díszitettet, szerintem csodaszépek voltak, Boró odavolt a királylányruháért. (A menyasszony amúgy még gyönyörűbb volt, elképesztően szép ruhája volt, Boró folyton odaszaladt simogatni egész este.)

/a szalagok, rózsák forrása a Cservenák bolt volt, életveszélyes hely, milló szalaggal, anyaggal, kiegészítővel/

Az ifjú pár a csodaszép ruhákban:





A lányok: 



A hajszalag: 




Csodásan éreztük magunkat, köszönjük és sok boldogságot!

Telefontok

Ez egy régi elmaradás, Férj kapta még Karácsonyra. A színe miatt fényképezhetetlen, élőben sokkal jobban látszik a kötött ír minta. Azért remélem, látszik belőle valami...