Meggymagpárna babának

Nemrég született meg pici unokaöcsém. Szerettem volna valami apróságot készíteni Neki, ami hasznos is. Rá kellett jönnöm, hogy kislánynak lényegesen egyszerűbb ajándékot csinálni.

Az anyag férjem kiselejtezett pamutingeiből volt, az újrahasznosítás jegyében. A meggy- és cseresznyemagot a nyár folyamán gyűjtöttük a lányokkal, illetve ők a magok gyümölcstelenítésében segédkeztek leginkább :)

A magokat Boró segített tölteni a zsákba, ez volt a napi kreatívkodásunk.

A meggymagpárna - ha valaki nem tudná - görcsös babapocakra szuper, nekünk legalábbis nagy segítség volt a pukikirálynő minimanó Boróval annak idején. Anyukáknak is jó a nehéz napokon, én a vajúdáskor is nagy hasznát vettem. Fázós manóknak télen ágymelegítésre, vagy hógolyózásból hazatérve is tuti.
Remélem, a kis uncsitesó is szeretni fogja.

Isten hozott, kicsi Máté!

ovis zsák

Kicsi nagylányom holnap oviba megy. Döbbenet. Nem gondoltam magamról, de a múlt heti szülői után már nem vagyok biztos benne, hogy könnyek nélkül menni fog ez a hét nekem... 

De egy ovis nagylánynak kell ovis zsák is. Ebben az oviban nem a vállfás verziót favorizálják (szerencsémre, mert cippzárat még sosem varrtam), hanem egy sima nagy szatyorfazont javasoltak, két nagy zsebbel a váltócipőnek. 

Boró jele a katica lesz - mily meglepő :). Együtt felkerekedünk anyagot választani a zsáknak. Az alapot erős, egyszínű anyagból akartam varrni, és a közeli boltban tudtam, hogy lehet kapni munkaruhavásznat/twillt. Volt is, egész jó zöld szín. A zsebeket valami jópofa, mintás, virágos anyagból gondoltam, de akárhány anyagot mutattam, Boró mindig a közeli rózsaszínért visított :-/ 

Míg aztán megtaláltuk a tökéletes, mindkettőnk számára üdvözítő mintát. 

A varrásban segítségemre volt ez a tutorial, a pántok készítésében pedig ez.

Igazából nagyon büszke vagyok magamra, ez volt az első táskavarrásom. az alját nem így akartam megoldani, de a zsebek miatt nem tudtam "talpat" csinálni neki - majd legközelebb. A jelet körbeszegtem, és a pöttyöket alkoholos filccel rajzoltam rá, majd kézzel varrtam fel a zsákra.

(Ha valakinek a hagyományos vállfás verziót kellene varrnia, a Textilország-nál találtam szíbásmintát hozzá.)

Horgászbot és hal - avagy horgolva akadva

Régi barátnőm és kedves nagy horgász férje babájának születése alkalmából gondoltam ki ezt az igencsak személyre szóló ajándékot. Nem volt egyszerű feladat, több kép tanulmányozása utánvágtam bele a dologba, hogy elég élethű legyen. Anyukának tetszett, remélem apuka is értékelni fogja, és hát főleg a megajándékozott, majdan. (ha már legalább fókuszálni tud majd kerek fél percen át valamire :D)

A bot saját kútfőből,  tolnamözsi kétágú gyapjúfonalból, 4-es tűvel készült, gyapjú töltettel, az orsóban (?) csörgő is van - kindertojásbelsőben gyöngyök.

A hal leírása innen, kiegészíve uszonyokkal - az anatómia nem tuti, no. Catania fonalból, 3-as tűvel készült.

A hal szemből: 

Gyerekkézben: 

Amúgy a leírás keresése közben beleakadtam a témában néhány beteg mókás ötletbe:

babamobil és továbbfejlesztése
halcsontváz
akvárium

és a kedvencem: sapka

Hajcsat horgolt virággal

Csatok - ezúttal horgolt virággal, ajándékba.

HORGOLT VIRÁG:

5 szemből láncszemet horgolunk, majd zárjuk a kört.
A körbe 6 rövidpálcát horgolunk - 6 szem
Minden szembe két rövidpálcát horgolunk - 12 szem
első szembe: 1 egyráhajtásos pálca, 1 kétráhajtásos pálca; második szembe: 1 kétráhajtásos pálca, 1 félpálca - ezt ismételjük 6x - 6 szirom

kis gombot varrtam a közepére, és ragasztópisztollyal erősítettem a csitcsatra.

kész:)

A nem túl színhelyes fotók: 

 A kis megajándékozotton:

játék a fércműveknél

Megosztom Veletek, mert nagyon helyes dolgokat lehet nyerni :)

íme a játék

Kiscipő keresztelőre

Egy régi kedves barátnőm kislányának keresztelőjére voltunk hivatalosak. Nem akartam huszonskadik plüssjátékkal, könyvecskével, akármivel beállítani, ám az idő is szorított, így egy gyors(nak gondolt:) ) megoldás mellett döntöttem: kiscipőt adok.

ELőször horgolni gondoltam, ám az előző horgolási kalandom a horgolótűhöz nem szokott kezeimen még erősen érződött, és a millió visszabontás-újrahorgolás után sem sok kedvem volt ismét horgolótűt venni kezembe. Maradt hát a régi, jól bevált kötés.

Kezdetben a Saartje's bootees leírását vettem alapul, Hena szuper magyar fordítása szerint, azzal a különbséggel, hogy nekem 3-as tűvek kötendő pamutfonalam volt itthon, ennek megfelelően át kellett számolgatni a leírást. Közben kitaláltam,hogy inkább balerina-fazont szeretnék, így ismét újravariáltam a dolgot. Mit mondjak, ezúttal sem úsztam meg lebontás-újrakötés nélkül. :)

Fonal: Catania, és hasonló vastagságú pamutfonal
tű: 3-as
leírás: Hena leírását, rövidítéseit alapul véve

A színt az utolsó kép adja vissza legjobban, a fazont a többi (azokat én fotóztam :D)

Zsebkendőtartó

Boró az elmúlt évben egy nagyon kedves családi napközibe járt heti 1-2 alkalommal. Sajnáljuk, hogy vége ennek a csodálatos időszaknak, jó volt ez a védett közeg, de ugyanakkor a gyerektársaság, kicsi önállóság anya nélkül.
A két "bölcsis néninek" mindenképp szerettem volna valami kis ajándékot adni, sokat töprengtem, mi legyen, ami  szívből jön, tehát lehetőleg sk, de mégsem nagyon sablonos. Viszont személyes nagyon nem lehetett, hiszen alig ismerem őket. Végül kitaláltam, hogy egy papírzsepitartó praktikus is lehet, meg szép is, meg talán meg is tudom csinálni :D
Gondoltam, horgolótudományom pallérozom kissé, nos, ez elhamarkodott ötlet volt, kötve tizedennyi idő alatt lettem volna kész. Minimum tízszer bontottam vissza, míg nagyjábból akkora és olyan fazonú lett, amit elképzeltem. Csupa egyráhajtásos pálca, körben horgolva, a fedlapnál értelemszerűen oda-vissza. Ahhoz képest, hogy életemben először horgoltam ilyen fazont és pálcát, egész jó lett, szerintem.

gyöngyfűzés - szívószálból

Szoktunk gyöngyöt is fűzni. Többnyire különböző méretű fagyöngyöket, amikkel - legalábbis az egyszerűbb, olcsó verzióval - az a gond, hogy a belseje nincs lecsiszolva, így akad benne a fonal.

Olcsó, egyszerű, mindig kéznél levő verzió a szívószálak felaprítása szalmagyönggyé. (Egy gondom van vele: nem nagyon szeretem a műanyag játékokat. De alkalomadtán ez is megteszi.)

Én egy nagy, tompa végű valódi fémtűt adok Borónak, már legalább két éves korától erre a célra. Olyat, amivel amúgy a kötött dolgokat varrjuk össze. Nem kisebb és nem sokkal vékonyabb, mint a játék gyöngykészletekhez adott műanyag tű, azonban jóval tartósabb, és nekem jobban tetszik. Meg Neki is, hisz épp olyan, mint amivel Mama is varr :). Fonalnak pedig általában felvetőfonalat használok, ami elég vastag ahhoz, hogy megtaláljuk, ha leesik esetleg, kicsit akad a tű fokán, tehát nem könnyű kihúzni a tűből a nagy munkában, viszont nem túl vastag, vékonyabb gyöngyök is rámennek.

Ezúttal Nagyinak ajándékba alkottunk egy nyakláncot. minden második szemet fűzött Boró, a többit ő adogatta nekem, vagy én választottam, és én fűztem. Nem tudom, mennyire látszik, de minden második szem rózsaszín... :D Nagyi ermészetesen nagyon örült az ajándéknak :). 

Pelenkatorta

És, íme az előző bejegyzésben említett babaköszöntő ajándék: egy PELENKATORTA.

Én ilyet második lányunk születésekor kaptam a hugomtól, nagyon helyes és egyben praktikus ajándék volt. Sejtettem, hogy a kisbaba anyukája ilyet még nem kapott senkitől (ő maga és baráti köre sem ez a tündi-bündi habos-babos típus, khm :), és tőlem várna ilyet a legkevésbé (mivel én csak félig vagyik ilyen tündi-bündi, habos-babos típus :D)... Így a meglepetés erejében bíztam, ami be is jött.
Az ajándék fényét növelte, hogy a pelusok egyenkénti feltekerésében, a csomagolás elkészítésében és az átadásban is segédkezett Boró.

Az átadásnál jelen volt a férjem is, aki ezután így kommentálta az eseményeket: No, NEKIK máskor is adjunk ajándékot.

Hálás dolog olyannak ajándékozni, aki örül neki, és még a kézimunkát, a szeretetet is értékeli benne.

Íme a mű:

És ahogy készült: 

nyomdázott csomagolópapír

Ma ismét kreatívkodtunk délután, ismét krumplinyomdával. Ezúttal nem apróztuk el a dolgot, egy jó nagy adag papírt megfestettünk, kizárólag rózsaszín és lila szívekkel és virágokkal. Ha Borón múlik, csak ezek a színek jöhetnek számításba, valószínűleg így kompenzálja, hogy élete első hónapjaiban szinte kizárólag uniszex ruhái voltak (praktikus anya gondolt az esetleges ellenkező nemű másodszülöttre is. A dolog ott durvult el, mikor kiderült, másodszor is lányt váron, nos azóta...khm... elég, ha annyit mondok, hogy hetente-kéthetente egy teli gépes rózsaszínes mosásunk mindig akad. Azt hiszem ezt nevezik a ló túloldáalának :D)

De visszatérve a festéshez: ezúttal nem csak Boró ízlésficamát ízlését tükrözte a dolog, hanem azt a körülményt, hogy a papír egy kislánynak készült. mármint ebben fogja kapni, amit kap. Mivel nem vagyok benne biztos, hogy az anyukája nem olvassa a blogomat, amíg megkapja azt a bizonyos ajándékot, azt most nem részletezem, pedig ez volt a kettes számú kreatívkodásunk ma délután, és nagyon jó volt együtt csinálni :)
Nagyon jó móka volt ez a mai, Boró teljesen lelkesen közreműködött, ügyes is volt. Őszintén szólva én is nagyon élveztem egy bazinagy fehér papírt kedvem szerint összemaszatolni, mindenkinek ajánlom, mint feszültségoldó gyakorlatot. Dolgunk végeztével a nagylány segített elpakolni, feltörölni a festékfoltokat, becsomgolni a becsomagolandót, szóval tényleg hasznos kis segítség volt :)

bukósisakok

Családilag rákaptunk a biciklizésre. Borónak már két éve vettünk ülést és egy fejfedőt, ami akkor igen mulatságosan állt rajta... igazából most is. Viszont legalább nem is volt szép.
Dorkának is vettünk most ülést, fejfedőt, ahogy kell. Egy egyszerű, díszítetlen darabot.
És ekkor jött anya. Adott egy katicamániás hároméves és egy másfél éves, akit itthon néha csak poszméhecskének hívunk (pedig már nem is annyira gömbölyded)... így az eredmény:

Két réteg akrilfesték került rájuk (Deca Acryl), és napokig száradtak...

És a ráadás: katicás csengő a futóbringán. Ez is SK, egy kevéssé ragaszkodó természetű, és nem sokkal fantáziadúsabb medvefigura adta át helyét a katicának (ami amúgy egy hajcsatról adta meg magát a sorsának... az mondjuk érdekelne, hogy az alkotók miért gondolták, hogy a katica pöttyei fehérek, de egy kis alkoholos filc segített ezen a problémán :) )

filcrózsák

Újabb filcrózsák...

gyerekszoba

Még nem írtam az apró dekorációs elemekről, amiket a gyerekszobában (is) alkalmaztunk, pedig szerintem helyesek :) és egyszerűek.

néhány kép:

Kissé viharvert rizslámpából és egy kis kosárból léghajó. Az utasa változni szokott, lakott már benne manó, maci, most épp Kisvakond integet.

Éjjeli lámpa. Ezt még Boróra várva csináltam, kis karácsonyfaizzók vannak felfűzve egy rácsra, ahhoz van erősítve az eleje is. valóságban teljesen fékör alakú, csak a fény törik meg rajta bénán a képen...

Ezek a falimatricák ugyan nem sk dolgok, viszont nagyon helyesek szerintem, és az egyszínű fehér ajtót nagyon feldobják. Az Intersparban vettem amúgy, párszáz forintért.

Faliképek: én nagy Flower Fairy-rajongó vagyok, így a lányszobába is kerültek, természetesen. Ezek eredetileg képeslapok voltak, merített papíron, ezek alá színes papír került, és így klipes üvegkeretbe. Szerintem nagyon helyesek lettek, és tényleg nem nagy összegből jött ki a dolog.

Folyt. Köv.

krumplinyomda

Gondoltam, beszámolok a gyerekes kreatívkodásainkról is. Mostanában erre csak Dorka délutáni alvásidejében van lehetőség, ekkor van elég nyugi az alkotáshoz.

Ma krumplinyomdáztunk. Ez valahogy eddig kimaradt, pedig jó móka nagyon. Félbevágtuk a krumplikat, kis sütiszaggatókat nyumtunk bele, majd körbevágtuk a formákat. Ezután már csak a festés (vízfestékkel) és a nyomkodás maradt hátra. Boró nagyon élvezte, én is :)

mobiltok

Miután az utóbbi két mobilom elvesztettem/kimostam, szóval mobil nélkül maradtam, kaptam az én drága férjemtől egy hiperszuper érintőképernyős csodát. (azt most hagyjuk, hogy az utóbbi idők telefonfogyasztása után honnan jött neki ez az ötlete :). Szóval mivel én nem igazán vigyáztam eddig a telefonjaimra, karcolódtak is rendesen. De hát egy ilyen csodát nem lehet csak úgy bedobni a táskába, főleg nem a homokozócuccok, pelenkák és egyéb gyerekfelszerelések közé... így mobiltok után néztem.
Elég hamar rájöttem, hogy a boltokban fellelhető kínálat nem az én ízlésemnek/pénztárcámnak/ízlésemnek és pénztárcámnak való... így gondoltam, nosza, essünk enki valami sajátnak. AZ eredeti terv szerint egyszínű tokra rózsa vagy egyéb horgolt virág került volna, de aztán megláttam a MÜLLERben az alábbi fonalat, és beleszerettem a színeibe.
Sajnos a kisebbik utód egy laza mozdulattal letépte és valahová elkavarta a papírját, így a pontos adatokkal a fonalról nem rendelkezem, de 4-es tűvel horgoltam, csupa rövidpálcával (lényegében amigurumi :).