bukósisakok

Családilag rákaptunk a biciklizésre. Borónak már két éve vettünk ülést és egy fejfedőt, ami akkor igen mulatságosan állt rajta... igazából most is. Viszont legalább nem is volt szép.
Dorkának is vettünk most ülést, fejfedőt, ahogy kell. Egy egyszerű, díszítetlen darabot.
És ekkor jött anya. Adott egy katicamániás hároméves és egy másfél éves, akit itthon néha csak poszméhecskének hívunk (pedig már nem is annyira gömbölyded)... így az eredmény:

Két réteg akrilfesték került rájuk (Deca Acryl), és napokig száradtak...

És a ráadás: katicás csengő a futóbringán. Ez is SK, egy kevéssé ragaszkodó természetű, és nem sokkal fantáziadúsabb medvefigura adta át helyét a katicának (ami amúgy egy hajcsatról adta meg magát a sorsának... az mondjuk érdekelne, hogy az alkotók miért gondolták, hogy a katica pöttyei fehérek, de egy kis alkoholos filc segített ezen a problémán :) )